Röviden a HPV fertőzésről

Ma a méhnyakrák a nők vezető halálos daganatos megbetegedése a Földön. Minden 2. percben meghal egy nő méhnyakrákban a világon és minden 18. percben Európában.

Az 1940-es évektől bevezetett Pap teszt alkalmas arra, hogy a betegség még rákmegelőző állapotban kerüljön felismerésre, és még ebben az állapotban sikerüljön – műtéti megoldással – megállítani a folyamatot.

A rákszűrés bevezetésének köszönhetően drámaian csökkent a fejlett országokban a méhnyakrák okozta halálozás egészen a 90-es évekig. Ezt követően azonban a mutatók nem változtak sem a betegség okozta halálozásban sem a megbetegedések számában.

A méhnyakrák kialakulásának feltétele, hogy HPV fertőzés következzen be. A HPV fertőzés pedig elsősorban szexuális úton terjedő fertőzés. Önmagában bőr-bőr kontaktus (orális sex) is segíti a HPV fertőzést. Ezért nem véd a HPV fertőzés ellen a gumióvszer.

A HPV fertőzés az esetek 80-90%-ában átmenetei jellegű, ami azt jelenti, hogy 1 év után eltűnik a szervezetből, és mindössze 10-20%-ban válik tartóssá, amely hosszú távon a sejteket kóros burjánzás irányába tolja el, ezért méhnyakrák alakulhat ki. Azok a páciensek, akiknél a vírusfertőzés eltűnt, sem lehetnek biztonságban, mert sajnos a saját immunrendszerük egy természetes fertőzés után nem képes ugyanazon vírustörzzsel való ismételt fertőzés kivédésére, azaz ugyanazzal a vírussal ismételten visszafertőződhet.

A HPV elleni védőoltás – amely a méhnyakrákot előzi meg – azt a célt szolgálja, hogy a vírus elleni specifikus immunoglobulinok termelését fokozza a szervezetben, így sem az első, sem pedig az újrafertőződés lehetősége nem áll fenn. Mivel a védőoltás két legmagasabb magas kockázatú HPV törzzsel (HPV 16-18) szemben mutat magas fokú hatékonyságot, illetve a már meglévő HPV fertőzés gyorsabb eltűnését is elősegíti.

A hosszú nyomonkövetési időszak alatt nem kell újraoltani az oltással, tartós védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben. A védőoltás a HPV 16-os és 18-as törzsekkel szemben 100 %-os védettséget biztosít, és ez a két törzs felelős az összes méhnyakrák 72 %-ért.

Az oltásnak mellékhatása nincs. Az oltóanyagot olyan biztonságos géntechnikai eljárás során állítják elő, amely során kimarad a vírusnak a daganatkeltő része és csak az üres, de egyben legerősebb immunválaszt kiváltó fehérje köpenye marad meg, ezért nem kell attól tartani, hogy az oltás során daganatképződés indulhat el. Az oltás során enyhe bőrpír és izomfájdalom léphet fel a beadás helyén.

Az oltás mindenkinek ajánlott, aki szexuálisan aktív. Egyetlen előfeltétele, hogy 1 éven belüli negatív rákszűrési eredménye legyen a páciensnek.